Először az őznászról. Mint minden évben idén is nagyon vártam ezt a három hetet. Jónéhány bakot hívtam be a síppal, emlékezetes pillanatokat, néhány jól sikerült fotót és a selejt bakok közül néhány trófeát szerezve.
Hajnali hangulat Noszlop határában.
Emlékezetes reggel a Marcal mentén mutatós középkorú bakkal
Síppal behívott bakok
A lápréten egy idősödő, gyenge bak sokáig hajszolta sutáját, mire az hajlandó volt párzani vele. (Érdekesség, hogy a bak agancsának teteje letört, vagy lefagyott, de már tavaly is ilyen agancsa volt.) Ezután a suta átváltott a bokorsoron egy másik rétre. Az egyedül maradt bak a sípolásomra azonnal beugrott. A suta a szomszéd réten már nem kérette ennyit magát, az ott lévő bakkal negyed óra alatt ötször párzott.
Szintén sípra jött bakok
Besípolt középkorú, igen jó képességű bak.
Egy öregedő, torz agancsú bak Oroszi mellett, és két nap múlva emlékeztetes cserkelés végén terítéken.
Mezei nyúl zabot falatozik
Néhány rókafotó. Az első egy halastó gátján becincogott ravaszdi. A második egy reggeli cserkelésen napfürdőzés közben meglepett nagy kan róka. A harmadik képen bőgés idején egy délután a les körül játszó két róka.
Áttérve a gímekre: Főleg bőgésben készült képeket gyűjtöttem csokorba.
Egy itt elejtett 11,40 kg-os bika
Egy közelben lőtt 11,60-as
Ezt az ágas-bogas bikát többször fotóztam. Rövid szár, sok ág, középkor végi saccolt kor és 8 kg körüli saccolt agancssúly. Bíztam benne, hogy sérült szemága ellenére nem kerül terítékre.
Nem így történt (sajnos). A bika 8 éves, 9,5 kg-os aganccsal. Igen mutatós trófea, de mi lett volna, ha még várunk vele ... (Az utolsó képen ennek a közelében lőtt, nagyon hasonló agancsformájú, 12 éves bika, megyei rekord, 13,75 kg trófeasúly.)
Dámok: Egy fekete bika agancsfelrakáskor.
Egy reggel a barcogó bikák között:
Október közepi teríték.
Egy fehér bika decemberből és tehenek csoportja.
Muflonok. Öreg kos. Két kos játékos vetélkedése a nyájért.
Zárásként egy vaddisznó kép. Sajnos az afrikai sertéspestis járvány már a Dunántúlon van és semmi nem akadályozza terjedését. Előbb-utóbb elér bennünket is, hatalmas pusztítást okozva a vaddisznó állományunkban. Nem csak ez a vadfaj látja majd kárát, hanem valamennyi. A mostani vadbőség várhatóan a múlté lesz, mind a fotósok mind a vadászok fájdalmára.
