Környékünkön egy aktív, összetartó csapat szerveződött madarász és természetvédő önkéntesekből, akik - szabadidőt és energiát nem kímélve - amit lehetett igyekeztek megtenni e ritka ragadozófajért.
Már tavaly felmértük a költő párokat és a fészkek betájolása után karózással és kaszálási tilalom kezdeményezésével védtük a revíreket. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy így is igen magas a sikertelenség elsősorban a predáció (vsz. vaddisznó, róka) miatt.
Zolival -a faj országos fajvédelmi koordinátorával - egyeztetve úgy döntöttünk, hogy fiókás korban a fészkeket dróthálóval mintegy három méteres átmérővel körbekerítjük. Erre már kedvező tapasztalatok voltak elsősorban lengyel területeken gabonaföldeken.
Az idei év is az állomány felmérésével indult. Sajnos kevés pár maradt költésre és egyértelműen hímek ivari túlsúlya volt megfigyelhető. Több revírben a tojó mellett 2-3 hím mozgott. Az első kétnapos felmérés alapján a Marcal-völgyben mintegy 5-6 pár maradt végül költeni. A revírek betájolása és levédetése megtörtént.
A következő 2 napos akciót már a fióka-nevelés elejére időzítettük. Felkészültünk a fészkek kerítésére, de erre végül nem került sor. Egyrészt a költések elhúzódtak, néhány helyről eltűnt a pár, néhol pedig a viselkedésük alapján bizonytalan volt, hogy fiókák vannak-e már. A nagy hőségben sem akartuk egy költés sikerességét sem veszélyeztetni.
Következő akcióra 2 hét múlva került sor, mely során két fészeknél készült kerítés. Az egyik esetében egy záptojást és egy fejlett, majdnem repülős fiókát találtunk a fészekben, a másik helyen egy szép, ötfiókás fészek került bekerítésre. A már gyűrűzhető fiókák ornitológiai és távolról is leolvasható karakteres gyűrűt kaptak.
Kirepülést követően örömmel állapítottuk meg, hogy mindegyik fióka sikeresen felnevelődött, gyűrűik alapján sikerült fényképről azonosítani őket. Az idei év tapasztalatait szeretnénk jövőre továbbvinni és sikerrel alkalmazni. Ezen eseményekről mutatok be néhány képet.
Az elegáns hím
A párok felmérése során egy gyűrűs tojóra bukkantam. Beszállófára szerelt kameracsapdával próbáltuk a gyűrűt leolvasni, de sajnos több hét alatt sem jártunk sikerrel. Sajnos a költése később meghiúsult.
Terepi megbeszélés akció előtt.
Az egyik fészek záptojással. A fióka villámgyorsan beslisszolt az aranyvesszőbe.
Fejlett fióka gyűrűzése
A fészek bekerítése
A következő fészek bekerítésére másnap került sor. Elfoglaltságom miatt nem tudtam részt venni, de Fellner Zoli (fellnifoto.blogspot.hu) barátom rendelkezésre bocsátotta fotóit. Köszönet érte.
Készülődés (fotók: Fellner Z.)
A megtalált fészek aranyvesszőben (fotók: Fellner Z.)
A fiókák jelölése. Az egyik később kapott gyűrűt, mert még túl kicsi volt. (fotók: Fellner Z.)
A bekerített fészek (fotók: Fellner Z.)
Vadkamera felszerelése a kerítés mellé (fotó: Fellner Z.)
A fészek környékét és a bemenő csapást vadriasztó szerrel kezeltük (fotó: Fellner Z.)
Az ellenőrzések során feltűnt, hogy a tojó mellett két hím mozog a revírben. A hímek sokat mozogtak szorosan együtt. Dokumentálnom nem sikerült mindkettő etetését, de nagyon nagy valószínűséggel mindkettő hordott. A fiókák kirepüléséig mindkét hím jelen volt.
Zsákmánnyal érkező tojó
A 34-es a bekerítés után bő héttel, már a kerítésen kívül a csapáson. Ilyen korban fiókák már szétmásznak, illetve ki-be mozognak a kerítésből.
Ellenőrzés a kirepülést követően. Ekkor legalább három fióka jól repült, a pocokkal érkező szülőt üldözték. A legkisebb a költőhely körzetében néhány száz méteres körre vállalkozott csak. Fotók és gyűrűjük alapján 4 fióka egyértelműen azonosítható volt.
Újabb hét múlva sikerült az ötödik fiókát is azonosítani. Előszeretettel használták a vadászleseket, illetve este a tarlókon ücsörögtek mind az öten. Itt egerészölyvvel incselkedik egyikőjük.
(Az akciókban Hencz Péter, Belső Angéla, Turny Zoltán, Kovács Attila, Fellner Zoltán, Császár Zsolt, Móczár Balázs, Zábrák Károly, Harsányi Krisztián, Nagy Lajos, Széplaki Imre, Acél Gergely és jómagam vettek részt.)
