Az elmúlt két hónap pár képét tettem fel. Két kiskunsági kiruccanás és néhány környékbeli és bakonyi kép.
Fehér szamárkenyér a Marcal töltéséről
Kertünk levenduláin nagy a rovarforgalom. A képeken kardoslepke és kacsafarkú szender.
Egy poloska. A veteményes kertben nagyon nem szeretem, de közelről dekoratív, szép rovar.
Boglárkalepkék csoportja egy útszéli nedvesebb mélyedésnél
Óriás tőrösdarázs a Balaton-felvidéken. Legnagyobb darázsfajunk, jóval nagyobb még a lódarázsnál is. Ritka, védett állat. Lárvái az orrszarvú bogár és a szarvasbogár lárváiban fejlődnek.
Egy sáska a Kiskunság homokbuckáiról.
Kiskunsági táj a védett csikófarkkal.
Csikófark, kései szegfű, homoki kutyatej.
Néhány kép egy júniusi kiskunsági egynapos túráról. Reggel indultam, este hazaértem, mégis sok emlékezetes pillanatot adott a nap.
Barna rétihéja hím madárzsákmánnyal
Barna rétihéja tojó
Szalakóták az út szélén. A harmadik madár gyűrűs.
Vadgerle
A fekete gólya is rendszeres látvány a Felső-Kiskunságban
Egy színes gyűrűs kiskócsag
Öreg kanalasgém vadászgat a mocsár partján
Rozsdás csuk
Fiatal barázdabillegető
Egyik kedvencem, a kis őrgébics. Nálunk Veszprém megyében régebben néhány pár még volt, de az utóbbi időben eltűnt a faj. Az Alföldön még nem ritka látvány.
Kis őrgébics a fészkén.
Vörös vércsék
Fiatal hím kék vércse és egy köpetelő öreg tojó.
Öreg parlagi sas kering a puszta felett
Egy immatur, még nem ivarérett kígyászölyv
Mocsári teknős. Az úton kerülgetni kellett néhányat
Énekes nádiposzáta
Már marcal-menti képek. Hamvas rétihéja hím.
Egy lekaszált tarlón pihenő hamvas hímek.
Egy fácánkakas jött elő a gazból, jó alaposan megnézte közelről a rétihéjákat, majd elballagott...
Etető füstifecske Devecserből. A szülő hasoldala nem fehér, hanem sötétvörös színű volt. (A Hirundo rustica transitiva alfaj hasoldala ilyen színű, ez az alfaj a Földközi-tenger keleti körzetében költ.)
A gaz árnyékában delelő búbos pacsirta fiókák.
Karvaly
Etető parlagi pityer a Déli-Bakony lőterén.
Kígyászölyv vadászik a légtérben
Júliusban két napot újra a Kiskunságban töltöttem. Öten ellenőriztük és mértük fel a kígyászölyv revíreket a területen. A képen egy sikertelen költés bizonyítéka, a megtalált fészek alatt fellelt tojás.
Egy lakott fészek, ahol a fióka színes gyűrűt kapott. Július első feléhez képest szinte teljes tollazatban volt már, ami igen korainak számít.
A bejegyzés további részét a darázsölyveknek szentelem. Az utóbbi időben egyre több figyelmet szentelek rájuk. Csak rövid ideig - májustól augusztusig, kb. 4 hónapig - vannak nálunk, de gyakori fajnak számítanak mind az Alföldön, mind a középhegységekben.
Kiskunsági képek, itt egyszerre hét példány keringett július elején felettünk hangosan kiabálva. Tollazatuk alapján öt öreg és két idei fiatal lehetett (igen korai kirepülés).
A Széki-erdő revírjében - ahol tavaly ismertem a fészküket - idén is költött a pár. A pontos helyet nem kerestem meg, de kiáltozásukat többször hallottam és az egyik szülő egy nagy léppel be is körözött fölém...
Balázs barátom Szentgál mellett talált egy fészket, ahol a fiókák gyűrűzésre kerültek.
A cseperedő fiatalok 1-2 hét múlva...
Szülővel, kirepülés előtt...
Röpképek
Másik madarak, szintén a Bakonyból
További szép nyarat és jó fényeket!
