Kaufman Pictures: Nyári képek

Az elmúlt két hónap pár képét tettem fel. Két kiskunsági kiruccanás és néhány környékbeli és bakonyi kép.

Fehér szamárkenyér a Marcal töltéséről

Kertünk levenduláin nagy a rovarforgalom. A képeken kardoslepke és kacsafarkú szender.

Egy poloska. A veteményes kertben nagyon nem szeretem, de közelről dekoratív, szép rovar.

Boglárkalepkék csoportja egy útszéli nedvesebb mélyedésnél

Óriás tőrösdarázs a Balaton-felvidéken. Legnagyobb darázsfajunk, jóval nagyobb még a lódarázsnál is. Ritka, védett állat. Lárvái az orrszarvú bogár és a szarvasbogár lárváiban fejlődnek.

Egy sáska a Kiskunság homokbuckáiról.

Kiskunsági táj a védett csikófarkkal.

Csikófark, kései szegfű, homoki kutyatej.

Néhány kép egy júniusi kiskunsági egynapos túráról. Reggel indultam, este hazaértem, mégis sok emlékezetes pillanatot adott a nap.

Barna rétihéja hím madárzsákmánnyal

Barna rétihéja tojó

Szalakóták az út szélén. A harmadik madár gyűrűs.

Vadgerle

A fekete gólya is rendszeres látvány a Felső-Kiskunságban

Egy színes gyűrűs kiskócsag

Öreg kanalasgém vadászgat a mocsár partján

Rozsdás csuk

Fiatal barázdabillegető

Egyik kedvencem, a kis őrgébics. Nálunk Veszprém megyében régebben néhány pár még volt, de az utóbbi időben eltűnt a faj. Az Alföldön még nem ritka látvány.

Kis őrgébics a fészkén.

Vörös vércsék

Fiatal hím kék vércse és egy köpetelő öreg tojó.

Öreg parlagi sas kering a puszta felett

Egy immatur, még nem ivarérett kígyászölyv

Mocsári teknős. Az úton kerülgetni kellett néhányat

Énekes nádiposzáta

Már marcal-menti képek. Hamvas rétihéja hím.

Egy lekaszált tarlón pihenő hamvas hímek.

Egy fácánkakas jött elő a gazból, jó alaposan megnézte közelről a rétihéjákat, majd elballagott...

Etető füstifecske Devecserből. A szülő hasoldala nem fehér, hanem sötétvörös színű volt. (A Hirundo rustica transitiva alfaj hasoldala ilyen színű, ez az alfaj a Földközi-tenger keleti körzetében költ.)

A gaz árnyékában delelő búbos pacsirta fiókák.

Karvaly

Etető parlagi pityer a Déli-Bakony lőterén.

Kígyászölyv vadászik a légtérben

Júliusban két napot újra a Kiskunságban töltöttem. Öten ellenőriztük és mértük fel a kígyászölyv revíreket a területen. A képen egy sikertelen költés bizonyítéka, a megtalált fészek alatt fellelt tojás.

Egy lakott fészek, ahol a fióka színes gyűrűt kapott. Július első feléhez képest szinte teljes tollazatban volt már, ami igen korainak számít.

A bejegyzés további részét a darázsölyveknek szentelem. Az utóbbi időben egyre több figyelmet szentelek rájuk. Csak rövid ideig - májustól augusztusig, kb. 4 hónapig - vannak nálunk, de gyakori fajnak számítanak mind az Alföldön, mind a középhegységekben.

Kiskunsági képek, itt egyszerre hét példány keringett július elején felettünk hangosan kiabálva. Tollazatuk alapján öt öreg és két idei fiatal lehetett (igen korai kirepülés).

A Széki-erdő revírjében - ahol tavaly ismertem a fészküket - idén is költött a pár. A pontos helyet nem kerestem meg, de kiáltozásukat többször hallottam és az egyik szülő egy nagy léppel be is körözött fölém...