Kaufman Pictures: Virágzott a Tisza

Folytatva az idei év eseményeit, külön bejegyzést szeretnék szentelni a tiszavirágzásnak. Régi vágyam volt, hogy egy igazi rajzásban gyönyörködhessek. Közel tíz éve, egyszer Tokaj felett már próbálkoztam, de akkor igazán intenzív rajzás abban a pár napban nem volt. Mint már több éve, idén is tervbe vettem, hogy ha időm és lehetőségem engedi, akkor két-három napot rászánok erre az eseményre. Innen a Dunántúlról nem egyszerű csak úgy „odaszaladni”.

A családi dolgok úgy tűnt, hogy idén is átírják a terveket, de a május végi-június eleji kánikulai időjárás ugyanígy felborította a kérészek menetrendjét.

Június elején le kellett utaznunk az Alföldre, s ekkor maradt három esténk, hogy – ha szerencsénk lesz – megnézzük eme évente egyszeri, pár órás látványosságot.

Az első rajzás hírek pár nappal korábbról, a Tisza-tótól szóltak, mintegy két héttel megelőzve a szokásos június 20. körüli időszakot. Korábban a rajzás lentről, Szeged környékéről indult, és a víz melegedtével pár nap alatt érte el a Felső-Tiszát. Most rapszódikusan, hol itt, hol ott lehetett rajzásra számítani, de pontos infókhoz sem a netről, sem máshonnan nem lehetett jutni.

Mivel hozzánk Tiszakécske esett legközelebb, így első nap délután itt próbálkoztunk. Nagy sár, ellentmondó, pár „bogárról” szóló hírek. Továbbmentünk Tiszabögre, de itt sem volt jobb a helyzet. Irány még tovább, a vezsenyi révhez. Itt már bíztató hírek voltak, illetve a délutánban néhány kérész már repdesett a víz felett. A révész az előző napról a felső kanyar árnyékos oldalán jó rajzást említett, így itt maradtunk. Egyre több rovar mutatkozott, elővettük a hajót (kajakot) és felpumpáltuk. A következő egy órában nagyszerű és emlékezetes rajzásnak lehettünk tanúi és élvezői, aminek egy hatalmas vihar és felhőszakadás vetett hét órakor véget, a kérészeket és bennünket is elmosva. Az az egy óra még nagyon jó lett volna…, de így is nagy élmény volt.

/Megjegyzem, a további két nap próbálkoztunk Tiszalöknél, Tokajnál, stb., de néhány (pár tíz) rovaron kívül mást nem láttunk, ezeket pedig módszeresen pár perc alatt levadászták a balinok, domolykók és jászkeszegek a víz tetejéről./

Sajnos az erős sodrás (állandóan eveznem kellett), a rovarok gyors repülése, a hely adottsága (nem volt igazán jó, ellenfényes szakasz), az érkező vihar és felkészületlenségem miatt igazán jó fényképeim nincsenek. Talán majd legközelebb… A hangulatot viszont néhány képpel és egy pár perces videóval szeretném visszaadni. A videó a rajzás végéről a kompenzációs repülést mutatja be, a mikor a nőstények 1-2 km-t felfelé repülnek a víz felett, hogy ott vízre hullva, utolsó aktusként petéiket a folyóba engedjék. Mire a peték a meder aljára szállnak, a víz nagyjából addig sodorja le őket, ahol szüleik fejlődtek és keltek ki az iszapból.

Fogadjátok szeretettel a Tisza e csodájáról készült néhány képet és videót.

Az első néhány tiszavirág

Először a hímek jelennek meg. Az iszapból kibújva a felszínre úsznak, itt kibújnak a lárvabőrből és repülve a partra igyekeznek. Az első példányokat a halak és madarak jórészt levadásszák. Mire a nőstények kikelnek a halak már jóllaktak.