Nyaktekercs a szilvafán

Egy rövid történet egy nyaktekercs költésről a kertünkben. Előrebocsájtom, hogy eddig még - 40 év alatt -nem fordult nyaktekercs fészkelése a kerti odúkban. Egy esetre emlékszem, mikor kb. 25 éve a harmadik szomszédban költött egy pár. Idén Csaba barátom szólt - aki tőlünk kb. 1 km-re lakik -, hogy kertje egyik odújában eddig általa soha nem látott madarak laknak. Meglátogattam, megnéztük a fészket, melyben ekkor már 6 db erősen tollas nyaktekercs fiókát találtunk. Pár nap múlva sikeresen kirepültek. De lássuk a saját történetet.

Előző bejegyzésben írtam róla, hogy az egyik odúból széncinege repített május 6-7-én tíz fiókát. A kirepülés után jó egy héttel a fészekanyag jelentős részét az odú alatt találtam. Ekkor kezdtem gyanakodni. Nyaktekercs gyakran szólt a kert végében, de erdőszélen lakunk, így ez nem szokatlan. A madarat is többször megfigyeltem a szélső bokrokon. Vártam másfél hetet, majd megnéztem az odút. Ekkor két nyaktekercs tojás volt benne. A következő ellenőrzéskor, május 26-án már nyolc. Ezután már nem háborgattam a fészket, hanem a szülők etetését figyeltem. Június 4-től már biztosan etettek. Az uborkaágyásban felállított lessátorból figyelemmel lehetett a költést kísérni. A szülők főleg reggel 8-10 között és délután 16-19 között etettek intenzíven. Szorgalmasan hordták a hangyatojást. Távozáskor a székletet kivitték az odúból. A fiókák a kirepülés előtti másfél hétben rendkívül hangosak voltak, 8-10 méterről is jól hallatszott a zsinatolásuk. Ezután egyre gyakrabban leskelődtek ki a nyíláson, figyelve a környezetüket. Az odú oldalán napozó legyekből is próbáltak fogni, persze sikertelenül. 2025.06.22-én repült ki az első fióka, melynek tanúja voltam. Először leselkedett kifelé, majd egyre jobban kimászott, végül kívül kapaszkodott az odú falán. Mintegy 6-8 perces szemlélődés után párszor meglengette a szárnyát, majd pár perc múlva elszállt a közeli bokor felé meglehetősen stabil repüléssel. A többi fióka is 1-2 napon belül kirepült. Ezután még pár hétig a közeli sűrűbb bokrokon és fákon mozogtak. Most pár kép a költésről. A történetnek itt még nem volt vége...

A történetnek itt még nem volt vége. Július 17-étől az odúból újabb zsinatoló hangok jöttek. Ekkor azt hittem, hogy esetleg a kirepült fiatalok járnak vissza az odúba nem csak éjszakázni, hanem nappalozni is. Július 20-án unokáink nálunk voltak, így az odúba történő belenézés mellett döntöttem, hátha a gyerkőcöknek is tudok újabb madaras élményt szerezni. Az odúban ekkor három záptojás mellett két tollasodó fiókát találtunk. Tehát második költésbe is kezdtek a madarak. Ez a két fióka augusztus 1-2-én hagyta el a fészket. Kirepülésük után egy héttel a nyaktekercsek eltűntek a kert végéből. Jövőre visszavárom őket!