Kaufman Pictures: Ibéria

Ebben a bejegyzésben az Ibériai-félszigetről szeretnék írni. Nem titkolom, hogy az egyik kedvenc helyem. Néhányszor már jártam ott, de bármikor újra mennék. Mind Spanyolország, mind Portugália nagyon szép és kedves helyek, meleg éghajlattal, gyönyörű tájakkal, életvidám kedves emberekkel, latinos zenével, finom ételekkel, tengerparttal, történelmi településekkel, követendő és sikeres természetvédelemmel, és ebből adódó sok látnivalóval, jó fajokkal.

Spanyolország. Nagy kiterjedése, változatos földrajzi tájai, hangulata mindig vonzó volt számomra. Barcelonán és a Pireneusokon kívül -majd még bepótolom - több táján jártam, északnyugaton a kelta gyökerű Santiago de Compostalla temploma - a camino végállomása- és Vigo halpiaca volt a legemlékezetesebb, Madridban a terek és múzeumok, az Escorial, Segovia, Toledó, a mór hatásokat magán viselő Andalúziában a granadai Alhambra, a cordobai Nagymecset, Ronda sziklára épült városa, Malaga tengerpartja volt felejthetetlen. Minden perc kellemes volt, élményekkel teli. Bár családi vagy szakmai társasutak voltak, de még így is rengeteg természeti szépséget tartogattak.

Keselyűket mindig-mindenhol lehetett látni (Madrid közepén ugyanúgy, mint szinte bárhol az országban), és nemcsak fakó, de barátkeselyű is több helyen szem elé került. Az ibériai sast sajnos nem láttam, ellenben világos és sötét törpesasokat - főleg a hegyek hágóinál - áprilisban több tízet figyelhettem. Mindenhol jelen voltak a táplálékbázist adó üregi nyulak is. Bár hazánkra úgy tekintünk, mint a gólyák országára, de Spanyolországban sokkal több van. Háztetőn, oszlopon, templomon tömegével költenek. Egy nagyfeszültségű oszlopon 17 fészket, egymás melletti öt oszlopon közel 70 fészket számoltam meg. Egyes templomokon 20-25 pár is költ. Bár jártam Gibraltáron április elején (tudom, az Nagy-Britannia) átvonuló csapatot nem láttam, de beljebb, a tengertől kb. 100 km-re egy patakvölgyben megfigyeltem mintegy 50 gólyát a fűben ülni és nyúlva feküdni. Olyan fáradtak voltak, hogy csak egy tudott állni közülük. Madridban keselyűket és sok barátpapagájt, Toledóban fehérkarmú vércséket, Rondán fakó keselyűket és havasi varjúkat, Granadában kék szarkát, pettyes kakukkot, Malagában vörösfejű gébicset, szulát, útközben vörös és barna kányákat, vörös foglyokat, kuhit sikerült látni. Kimaradt még számos faj, mint a reznek, rózsás flamingó, kék fú, bütykös szárcsa, márványos és kékcsőrű réce, ibériai sas, dögkeselyű, de talán majd egyszer, egy kifejezetten fotós-madarász túra keretében bepótolom.

Portugália: A spanyolokhoz képest szegényebb, egyszerűbb, de zöldebb, egyedi kultúrájú, zenéjű, hangulatú kedves ország színes házakkal, paratölgy erdőkkel, eukaliptusz fákkal, kuhival, pásztormejnókkal, kígyászölyvvel, törpesasokkal, keselyűkkel. Portó és Lisszabon mellett a kisebb települések (Obidos, Sintra, stb.) is rengeteg látnivalót rejtenek. Mindenkinek csak ajánlani tudom.

Most néhány kedvcsináló kép egy ibériai kiránduláshoz.

Ez a kép jól érzékelteti Spanyolország változatosságát

Ami először eszünkbe jut - bikaviadal és a zene. Megjegyzem ők a bikát is hasonlóan nagy becsben tartják, egy sokat nyert bika hasonlóan meg van örökítve, mint a matadorok.