2017. december 11., hétfő

Sárguló levelek


Az ősz nagyon sűrű volt, sajnos nem kirándulásokban, képekben, hanem munkában, gondokban –nem így terveztem, de így alakult. Változtatni már nem lehet rajta, de egy rövid bejegyzést megérdemel az a néhány pillanat, amit adott. Főleg színeket, hangulatokat, feltöltődést, amiből erőt lehetett meríteni. Fogadd kedves Olvasó szeretettel.

Őszi színek szőlőkből, vízpartról, erdőről, mezőről










A Vértes őszi színkavalkádja Csókakő mellett

Általam eddig kétszer látott jelenség: szivárvány a víz felszínén

Egy rövid kirándulás átutazóban a Kiskunságon szeptember végén. Ekkor bontja szirmait a sziki őszirózsa, halványlila színbe öltöztetve a pusztát.









Bugac mellett fotóztam a sisakos sáskát. Igen jellegzetes, impozáns rovar,  de nemigen szereti, ha fotózzák. Igen megszenvedtem néhány képért, szaladgáltam és gyalogoltam annyit, hogy belefáradtam (becserkészés, hasalás, elugrott, feltápászkodás, becserkészés, ... és újra előlről számtalanszor).



Szeptember végén a falunk széli lápréteken  igen nagy számban nyílott a gyönyörű kornistárnics. Néhány felidézett pillanat.





A cserszömörce a Déli-Bakony erdőszéleinek ősszel a vörös különböző árnyalataiba öltöző cserjéje. Útszélekre is gyakran ültetik. Csodálatos színkavalkádja mindig lenyűgöz.

















Az Alföldön tömeges, de már környékünkön is kezd megjelenni az invazív vaddohány. Bár szép fotótéma, de nem örülök neki, ha látom.


Az őszi táj jellegzetessége a pókhálók szövevénye. Harmatos hajnalokon gyönyörködhetünk bennük leginkább.


Egyre párásabbak a reggelek, megjelennek az első ködök. Nagyon szeretem ezeket a pillanatokat.





Néhány őszi madárfotó, itt egy októberi rozsdafarkú.

A kis fakopáncs a tölgy lárvát rejtő gubacsainak felnyitásával foglalatoskodik, a balkáni fakopáncs inkább a diófák környékén keres élelmet.


Megjelennek az első libacsapatok. Nagylilikek éke az égen

A darvak érkezése az ősz  egyik legszebb természeti eseménye. Egy alkonyi kép, majd néhány nagyon ködös hajnali. Bár zajos, gyenge fotók, de számomra a hangulatot jobban visszaadják, mint a napfényes, éles képek.





Október közepén egy reggelt a dámokra szántam. A Bakonyban cserkeltem utánuk. Csodás nap volt, mindenhol szóltak, még délben is folyamatos volt a barcogás. Bár végig úton maradtam, így is sikerült néhány bikát is látnom.
Tehenek a hegyoldalban.

Árnyas erdei hangulat


Tarvadak és egy sarkantyús agancsú bika

Középkorú bika a bükkösben. Bejött alám a völgyben, majd leheveredett a fiatalosban aludni.


Felemás, torz agancsú bika, kb. 10 méterről. Egyszem tehénre vigyázott és intenzíven barcogott.

Egy igazán jó, golyóérett, nagy lapátú bika. Öröm volt látni, csodálni.



Az őszi bükkösben nemcsak a dámok, hanem a csendben hulló falevelek békés hangulata is emlékezetes volt.



Őszi hullámok
 
Az ősz a  termések betakarításának ideje. Kocsánytalan tölgy makktermése, melyből minden évben egy vödörnyit szoktam erdőmben elültetni. Gyűjtött csipkebogyó. Minden évben lekvárt és szörpöt is készítünk belőle. Az ősz gombái a pereszkék. Nagy tömegben gyűjthető, finom gombák.



Néhány madárfotó. Ősz végére csapatokba verődnek a sordélyok, mezei verebek, citromsármányok.



Kék galambok csapata november elejéről. Egy aratott kukoricatáblát látogattak mintegy kétszázan, de a tarlóhántás után sajnos odébbálltak.

Tengelicek és kenderikék vegyes csapata. Nagyon szeretem őket nézni is, fotózni is.



Kertünk első fenyőpintyei. Az előző télen szinte kimaradtak, az idei évben várhatóan sok lesz belőlük.

Egy leeresztett tó hangulata a halágyban pár gémfélével. Zömük elvonul, de páran megpróbálnak majd pockos tarlókon, csatornapartokon  áttelelni.

Kedvenc, kb. 500 éves nagykőrösi tölgyem alatt. Viszontlátásra!