A Tél szépségei
Én szeretem a Telet. Szeretem, mert van mit várnom tőle.
Várom, mert olyan élményeket ad, amit máskor nem kaphatok meg. Fontos, hogy
legyen ami örömet okoz benne, s ezt mindenkinek meg kell találni, mert akkor
nem elviselni, hanem szeretni fogjuk.
Lássuk mit is szeretek benne.
Szeretem nézni a madáretetőn zsinatoló sokadalmat, a cinkéket,
tengeliceket, verebeket. Szeretem, és ha lehet fényképezem a téli magevő
tömegeket, a napraforgótarlók kavargó madársokaságát. Várom a környékünkön télen megjelenő vadlúdcsapatokat, a sokszor
ezres, néha tízezres gágogó tömegeket.
Várom a téli madárvendégeket, a kékes rétihéját, a kis sólymot,
a gatyás ölyvet, a búvárokat, a havasi szürkebegyet. Várom a keresztcsőrűek,
csonttollúak ritkán visszatérő invázióját. Horgászként fagyos éjszakán hömpölygő folyóparton a
sejtelmes menyhallal való találkozást. Vadászként havas csikorgó éjjelen
holdfényben ragyogó kukoricatarlón a turkáló vaddisznó fekete alakját… Szóval
van mit várnom.
Elsőként a napraforgótarlók madárseregeiről ejtek szót. Pintyféléink egy része nem vonul el télire, ha megfelelő táplálkozási lehetőséget talál. Erre nagyszerűek a lábon maradt napraforgótáblák és a tarlók. Az idei év a felázott talaj miatt sok helyen lehetetlenné tette a betakarítást, vagy a learatott tarlók beszántását. Járjunk nyitott szemmel, és ha környékünkön ilyet találunk ne hagyjuk ki a madarak megfigyelését. December eleje óta egyre növekvő madártömegekkel találkozhatunk. Én Ajka mellet tudok egy lábon maradt kis napraforgófoltot, ahol ezer feletti tengelic, több száz zöldike, mezei verebek, meggyvágók, szén-, kék- és barátcinegék és néhány fenyőpinyt kavargó tömege felejthetetlen látnivalót nyújt. A nyíltabb helyeken kenderikék (akár ezres) csapataival találkozhatunk most. Pár éve fenyőpintyek alkották a csapatok zömét, de tavaly alig voltak. Ez a tőlünk északabbra költő magevő akkor jön hozzánk nagy számban, ha „fent” nagy a tél, vagy kevés az élelem. Természetesen ahol sok a madár, ott a ragadozók is feltűnnek. Főleg a karvalyok, de kékes rétihéja vagy kis sólyom is gyakran szétzavarja pár percre a gyülekezetet. Az idei télen már vándorsólyom sikeres tengelic-fogását is sikerült megfigyelnem. Néhány képpel szeretnék kedvet csinálni a távcsővel, vagy fényképezőgéppel történő megfigyelésekhez.
Vegyes pintycsapat napraforgón, zömmel tengelicek és zöldikék (Ajka, 2014. december)
A kenderikék ilyenkor gyakran verődnek nagy csapatokba (Doba, 2014. december)
Kenderikék csapata télen (Apácatorna, 2014. január)
Fenyőpintyek serege (Noszlop, 2012. december)
Mezei verebekkel a táblák bokrokhoz közeli szélein találkozhatunk (Iszkáz, 2013. január)
A tarlókon az óvatos kék galambok is megjelennek (Apácatorna, 2014. január)
Leggyakoribb téli ragadozónk a karvaly (Ajka, 2014. december)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése