Kígyász

Második bejegyzés a kígyászölyvről szól. Számomra kiemelt faj, rejtett életű, fenséges madár. Szerencsére egyre többet tudunk meg róluk, táplálkozásukról, fészkelésükről, szokásaikról, élőhelyükről, igényeikről. Nálunk Lajos, Attila, Pali és én, a Kiskunságban Zoli, Peti és Marci, a Hortobágy környékén Papi és Miki foglalkozik kiemelten a fajjal. Az eredmények látványosak, az intenzív kutatásnak hála többszörösére emelkedett a kiskunsági és a bakonyi ismert párok száma. Mindehhez Béres István zempléni kutatásai adták az alapot, mely szerint a faj elsősorban fenyőn és nem fagyöngyön költ. Mind nálunk, mind a kiskun területen csak fenyőn találtuk mi is a fajt. Lehet, hogy fagyöngyön is van, de nálunk biztosan ritkán és kis százalékban fordulhat ez elő.
Volt szerencsém idén néhány napot Zoliékkal a Kiskunságban tölteni a fajt kutatva. Sok érdekes élményt szereztem. Amúgy is rendszeresen megosztjuk a tapasztalatainkat, de a helyszínen látni mindig más. Néhány képet mutatok be az évről:

Kiskunsági élőhelyfotók

Madarak innen-onnan. Az első két képen immatur, még nem ivarérett madár a kiskun területekről.

A hím madár az egyik revírből

és a tojó

 

Két másik tojó

A revírekben kivedlett tollakat és köpeteket is gyűjtöttünk. A tollak genetikai vizsgálatra, a köpetek táplálék vizsgálatokra kerülnek.  Számomra különösen a köpet volt érdekes, nem láttam még ilyet. Kerek képletek, hüllők pikkelyeiből állnak, csak egyben láttunk emlősszőrt és maradványt.

Egy általunk - nagy nehézségek árán - megtalált fészek és a kb. négyhetes fióka.

Egy másik revír, ahol a fióka gyűrűzésére is sor került.

Egy tojó kígyász röpképe már "hazai pályán"

Tavalyi kép egy etetésről

Ugyanezen fészek már kirepült idei fiókája

Múlt heti kép a Marcal-völgyből. Egyre több immatur madár kerül itt is szem elé.

Búcsúzóul ...