A vörös vércse (Falco tinnunculus) a leggyakoribb
sólyomfélénk. Gyakorisága relatív, hiszen 10-15 éve alig lehetett felénk látni.
Veszprém megyei állománya talán 60-80 pár volt. Barta Zoli és Béres Laci
barátaim sokéves, Európában is egyedülálló vörös vércse telepítési és védelmi
munkája eredményeként megyei állománya több éve 350-400 pár körüli. 6-8 év
alatt több mint 650 költőláda legyártásával, kihelyezésével, karbantartásával,
ellenőrzésével biztosítanak költőhelyet a vércséknek és gyűjtenek
költésbiológiai adatokat. Több ezer gyűrűzött vércséjük szintén rengeteg adatot
szolgáltat madaraink diszperziójáról (költőterületről elvándorlásáról), a párok
területhűségéről, az egyedek életkoráról, a veszélyeztető tényezőkről. További
munkájukhoz sok erőt és kitartást kívánok!
Visszatérve a vércsékhez. Elég ismert madár, az ország egész
területén előfordul, az alföldi nyílt területeken gyakoribb. Minden évszakban
találkozhatunk vele. Petőfi is megénekelte Az Alföld című versében: „Odafészkel a
visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan ...”. Mérete a balkáni gerlével egyezik
meg, szárnya a sólymokra jellemzően hegyes, farka viszonylag hosszú. Színe
vörhenyesbarna, az öreg hímek feje és farka szürke, farkán sötét végszalaggal. Röpte
gyors, gyakran egy helyben lebegve „szitál”. Kifejezetten mezei pocok és egyéb
apró rágcsáló fogyasztó. Látása igen éles és különleges. Ultraibolya színtartományban
érzékeli a pocok vizelete által hagyott nyomokat, így a rágcsálók fű közötti
útvonalait tartja a magasból szemmel. Pocokhiányos években rovarokkal és
gyíkokkal is etet, de ekkor a fiókák száma és fejlettsége elmarad a pockos
években megszokottól.
Március végétől kezd költeni. Tojásait kétnaponta rakja,
fészekalja akár nyolc tojásból is állhat. Jó években nem ritka az 5-6 fióka
felnevelt fióka. Költési időszaka sokszor elhúzódik, az utolsó fészekaljak
augusztus elején repülnek ki. Egyes párok a városi környezethez alkalmazkodtak,
épületeken költenek (például Budapesten az Országházon vagy a Bazilikán).
Leggyakrabban legelőkön, réteken, lucernaföldeken, tarlókon
lehet megfigyelni. Az útszéli fákon, bokrokon lesben ülve gyakran bevárja az
autót, vagy a járókelőt. Szerencsére még gyakran láthatjuk. Kívánom, hogy sok
természetbarátnak okozzon megfigyelése szép tavaszi élményt.
Öreg tojó vörös vércse
Öreg hím
Gyakran látni fára vagy villanyoszlopra kiülve ahonnan pocokra les
Röpte gyors, könnyed, sokszor egy helyben szitál
A fészkelőládák mennyezetére szerelt tükör megkönnyíti a költés ellenőrzését
Fiókák gyűrűzése
Kirepülés előtt álló fiatalok
Vélemény?
Röpképek és zsákmányra csapó madár
Szép élményeket!
Üdvözlöm!
VálaszTörlésCzikora Mária vagyok, és tanácsra lenne szükségem.
Tavaly a virágládámba rakott tojást egy vércsepár. Ki is keltek a kicsik, amire nagyon büszke voltam, de két hét elteltével egy nagy ragadozó madár elragadta a fiókákat. Nagyon szomorú voltam,
Idén megismétlődött a helyzet, bár ez úttal direkt kosarat tettem ki a számukra, ami mélyebb és nagyobb, mint a láda volt.
A kérdésem lényege, hogy hogyan védhetném meg a fejlődő fiókákat a pusztulástól? Szabad-e csirkehálóval letakarni őket? Tudja úgy is etetni a tojó?...
Kérem adjanak tanácsot!
Köszönettel
Mária