Rendszeres téli vendégünk,
főleg az Alföldön, nálunk a Dunántúlon szórványosnak mondanám. Telente egy-egy
példány megjelenik, hosszabb-rövidebb ideig kitart, majd továbbáll. Általában
egyesével látható, néha nagyon pockos helyen kettő-három példány tűnik fel. Az
egerészölyvhöz hasonló méretű, alakú, zömök madár. Jellegzetes faji bélyege a
faroktollak fehér töve. Reptében, főleg felülről ez szinte mindig jól látszik.
A fej, hát, szárny barnás, barnásszürke, a farok fehér tövű sötét végszalaggal.
Alulról néha nagyon, máskor kevésbé világos, de a sötét has és gatya jellemzi.
A szárny alsó része világos, fehér-sárgásfehér alsó szárnyfedőkkel, sötét
könyökfolttal. Csüdje - ellentétben az egerészölyvével – az ujjakig tollas.
Költőterülete főleg a tundra
régió , ahol lemmingekkel táplálkozik. Télen mezei pockokat fog. Telelésen is szereti
a nyílt területeket. Az egerészhez hasonlóan jó kilátást biztosító helyre
kiülve, vagy a talajon les zsákmányára. A levegőben gyakran szitál. Egyes példányok bizalmasak, mások messziről
felrebbenve nem engedik közelre a megfigyelőt. Pockos lucernatáblákon, tarlókon
novembertől-februárig találkozhatunk vele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése