...és meg kell látnod Erdélyt...

„…és meg kell látnod Erdélyt                                   „…és meg kell látnod Erdélyt

-egy késő délután -                                                  hol Istvánunk óta

s a szürkület utáni                                                    több őrtüzet látott,

mély erdőt, mely növeszti                                         mint békés napvilágot

a roppant kopjafát.                                                  a vén Európa…”

                                                                                          (Bágyi Bence Jakab: Fiamnak)

Köszönettel és hálával oly sok barátnak, a felejthetetlen napokért, természeti csodákért, ízekért, hangokért, dalokért, vendégszeretetért, magyarságért, barátságért!

Amit egy hét alatt láttunk és szívünkben magunkkal hoztunk

Csík és Gyergyó, a Kászonok és Gyimes falvait, székelykapuit, igaz magyar lakóit…

a madarasi Hargita kopjafás tetejét, széltépázta zászlóit, gyapjúsásos lápjait, égbenyúló erdeit …

a Gyergyői–havasok bérceit, a Nagy-Hagymás tetőt, Terkő, Háromkút esztenáit, nyájait, pásztorait, medvék és farkasok nyomait… juhsajttal, ordával, pisztránggal, puliszkával …

a Békási-szorost felülről a hegyek közül, az Oltárkőt, a Gyilkos-tavat

a Nyerges-tető szívszorító kopjafa erdejét

a Kászonok ízeit, Kászonaltíz skanzenjét …

a Csángóvidéket, a Széphavas virágtengerét, a hegyen emelt kápolnát…

az ezeréves határt, az Apahavas véráztatta sáncait, ősi határköveit…

Borospatak skanzenjét, csodás ősi magyar népzenét gyimesi hegedűn, ütőgardonon …

Gyimes pályaudvarát, a várat és a templomot, a domb faragott oszlopait…

a Csíksomlyói Kegytemplomot, az orgonát, mely akkor ott nekünk szólt…

a csíksomlyói Mária-szobrot és a hegy nyergében a búcsújáró helyet…

a töltött káposzta, medvekolbász, orda, kürtöskalács, áfonyapálinka, borvíz ízét…

Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Csíkszentkirály, Homoródfürdő, Gyimesközéplok, Csíkszépvíz, Csíkszereda vendégszeretetét…

barátokat, élményeket, emlékeket…

Erdélyországban

Az esztenán

Juhok és kecskék fejése, sajtok és orda

A karám sarkainál a pásztorok lakókalyibálya. Ebben töltik az éjszakát, hogy a medvéket távoltartsák a nyájtól.

A medve által két napja széttépett borjú maradványa várja, hogy a pásztor elszámoljon az állattal a gazdának amikor az hetente felmegy az esztenára

Ízek

Tájak

A Hargitán

Székely szekér - cigány szekér

Székely lánykák

Kopjafánk a Hargitán

A Széphavas virágtengere

Medveles

Az Apahavas határkövei és lövészárkai az ezeréves határon

Az utolsó állomás - Gyimes

A Csángóknál

Csíksomlyón

Nyergestető

Kürtőskalács a Kászonokból

A Nap lenyugszik és a Telihold kel Erdély erdei felett

(Hálával és köszönettel Fodor Levente, Vitos Erzsike, Bors Ferenc, Opra Endre, Antal Vidor, Antal Ernő, Lapohos András, Nagy Tibor, Bors Zoli, Pál Ágoston, Ladó Zsolt, Vitos Etelka, Antal Lilla, Pál Marika, Szabó Domi, Papp Dezső, Mészáros Joakim, Balogh Attila, Borsos Csaba barátaimnak, hogy „láthattam Erdélyt”. Köszönettel még Molnár Szabolcs, Antal András, Sára Feri barátunknak a gyimesi zenékért, Biró János kántornak az orgona muzsikáért, Antal László, Fazekas László, Albert Ernő, Kolteán Károly, Jére Elemér, László Lajos, Lukács Gábor, Balási Mária barátainknak a vendégszeretetért.)