A daru bizonyított költése Magyarországon!

Mintegy száz év után újra költ a daru (Grus grus) hazánkban!

Az utóbbi években egyre több volt az átnyaraló madár, illetve egyes példányok, vagy párok „gyanúsan” viselkedtek. Így már várható volt, hogy előbb-utóbb a darut is költőfajként tarthatjuk számon. Örömünkre ennek bizonyítása nekünk sikerült!

A történet röviden:

2015. május 24-én Hencz Péter és Belső Angéla Veszprém megyében a Marcal-völgy egy védett területén két darut figyelt meg, melyek a területhez erősen ragaszkodtak, elég bizalmasak voltak és sokat táncoltak. A madarak viselkedése alapján felvetődött a költés lehetősége is.

2015. május 29-én Kaufman Gábor megtalálta a pár két tojásos fészkét egy mocsárrészben. A mocsárrész területe mintegy fél hektár, három oldalról magasfűvű rét és legelő, negyedik oldalról egy földsávval elválasztva egy nagyobb kiterjedésű mocsár veszi körül. A fészek ritkásan parti sással borított részen, 25-30 cm mély vízben épült. A sásállomány ritkás, mintegy 30-50 cm-re nyúlt a víz fölé, így a fészkén ülő madár a területet szemmel tudta tartani. A fészekcsésze sáslevelekből készült, a víz fölé kb. 20 cm-rel nyúlt. Két nagyméretű barnásszürke alapszínű, barnán foltozott tojás volt a fészekben. A fészek a mocsárrész szélétől 30 méterre épült, innen is jól megfigyelhető volt. Bizonyító felvételek készítése után a terület pár perc után elhagyásra került.

A költést Kaufman Gábor és Hencz Péter bejelentette a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak.

2015. június 1-én Kaufman Gábor az illetékes természetvédelmi őröknek megmutatta a fészket és egyeztetésre kerültek a célszerű védelmi intézkedések a költés sikerességének biztosításához. A fészkelés tényét a kotlás idejére mindenképpen a lehető legszűkebb körben volt célszerű tartani a madarak nyugalmának biztosítása érdekében. A környező területek kaszálási és legeltetési tilalma elrendelésre került. A kotlás 4-5 naponkénti rövid ellenőrzését tartottuk célszerűnek.

A 06.01-én, 06.06-án és 06.17-én tartott ellenőrzés során a tojó kotlott, a párja a mocsárrész széli növényzetben őrködött. A kotló madár a közeledő embert látva óvatosan felállt, a fészekről lelépett és a növényzet között elosont. Fejét néha felemelve konstatálta a veszély mértékét. A fészek megtalálásakor és az első ellenőrzéskor a fészektől eltávolodva felszállt, későbbi ellenőrzésekkor fészek lassú megközelítése esetén csak a növényzetben elsétált. Párja a mocsárrész széléről figyelt. Az ellenőrzések 5-6 percig tartottak. A 06.17-i ellenőrzéskor Kaufman Gábor a fészekről bizonyító felvételeket is készített.

A 06.24-i ellenőrzésnél a madarak a fészeknél voltak, de a fészek üres volt. Féltő viselkedésük, a tojó sűrűn hallatott gurgulázó jellegű hangja és a növényzetből hallható csipogás alapján Kaufman Gábor valószínűsítette, hogy a fiókák kikeltek.

06.26-án Megyer Csabának megfigyelte a két fiókát vezető darupárt, valamint a fiókáról bizonyító felvételeket készített.

A következő két hétben a pár a fészek közeli területen tartózkodott, a magas növényzetben a viselkedésük alapján kövezkeztettünk a fiókák jelenlétére.

07.10. körül a terület egy részét egy gazdálkodó lekaszálta és a rétre lovakat tett legelni. A madarak elhagyták a fészkelőhely környékét, 07.12-én Somogyi Csaba már nem találta ott őket. Az esetet bejelentettük a Nemzeti Parknak.

Érdekességként elmondható, hogy a költés alatt a madarak egy rendkívül szűk területet (1 ha) használtak, a növényzetben rejtőzködtek. Veszély esetén felrepülve is mintegy száz méter után leszálltak, lassú közeledés esetén felrepülés nélkül a növényzetben elrejtőztek, ahonnan szemmel tartották a környéket. Jelenlétük a területen egyáltalán nem volt feltűnő.

Pontos helyet a pár nyugalmának biztosítása miatt nem közöljük. A madarak a növényzet miatt távolról nem láthatók, így megfigyelésük is zavarásukkal jár. Kérünk mindenkit, hogy a költésről csak a honlapokról tájékozódjon, a fiókák felnevelkedéséig és a madarak eltávozásáig ne látogassa a területet!

Köszönjük a pár védelmében tett munkát Belső Angélának, Zábrák Károlynak, Hardi Ferencnek, Megyer Csabának, Somogyi Csabának, Fellner Zoltánnak, Aczél Gergelynek.

Leírás és képek az alábbi honlapokon tekinthetők majd meg:

    www.kaufmang.blogspot.hu

   www.penyafoto.blogspot.hu

   www.bfnp.hu

Hencz Péter – Dr. Kaufman Gábor

Július eleje óta a madarak a terület fokozott figyelése ellenére sem kerületek elő jó ideig. A rendkívül tagolt és változatos élőhely, a mocsarakkal váltakozó rétek, kaszálók, kukoricások, napraforgók, kubikgödrök, a magas vegetáció nehezítették a keresést. A kánikula miatt egyértelmű volt, hogy vízközelben tartózkodnak, mert a fiókáknak inni kell. A terület többszöri átnézése sem járt eredménnyel, valamint a bejátszott daruhangra sem válaszoltak a madarak. Felmerült a fiókák elpusztulásának és a szülők távozásának lehetősége is, de végig bíztunk benne, hogy csak rendkívül jól rejtőzködnek.

Az időközben megfigyelésükről felröppent és leközölt hírek alaptalannak bizonyultak.

Augusztus 15-én Aczél Gergely és Sztraka Emese talált rájuk a fészkelőhelytől 3 km-re egy változatos állományú ártéri erdőben. Hencz Péter fényképfelvételeket készített a szülőkről és a majdnem szülőnyi fiókákról. Augusztus végéig többen is megfigyelték a madarakat. Az erdei környezetben a vadak váltóit és az árkokat használták, de aranyvesszős, kutyabengés állományban is megfigyelésre kerületek. A madarak ekkor is rendkívül óvatosak voltak. A fiókák jelentősen felcseperedtek, de újbóli fellelésükkor még nem voltak röpképesek, azt augusztus végére érték el. 

Így nem csak a fészkelés tényét sikerült bizonyítani, hanem a pár sikeres költését is.

Dr. Kaufman Gábor

A gyanúsan viselkedő pár

A fészek megtalálása: A növényzetből felreppenő daru hamarosan leszállt. A felszállás helyének közelében sikerült megtalálni a fészket

Későbbi ellenőrzésekkor lassú közeledésre a kotló madár felállt a fészekről, nem repült fel, hanem a növényzetbe sétált és onnan tartotta szemmel a közeledőt.

Ellenőrzés során készült képek.

A fészek dokumentálása közelről

A fiókák kikelése után a madarak nyugtalanok voltak, folyamatos gurgulázó hangadással nyugtatták a csibéket, melyek a növényzetből csipogtak. Az egyik madár közelről körbejárva "megnézte", hogy veszélyt jelenthetek-e, majd visszasétált a növényzetbe.

A fiókák kéthetes korában a szülők az ellenőrzéskor a növényzetben már magukra is hagyták őket és néhány kört repülve szálltak vissza a közelükbe.

                                                                                         Fotók: Dr. Kaufman Gábor


Darufióka (fotó: Megyer Csaba)

Darufióka (fotó: Megyer Csaba)

Darufióka (fotó: Megyer Csaba)

Augusztus végén az egyik szülő az egyik fiókával (fotó: Hencz Péter)

Epilógus:
Az év végén a két ünnep között kis csapatunk egy túrát tett a Marcal-medencében. A ködös időben nem sok madarat láttunk. Hazafelé tartva a költőhely mellett hat daru várt bennünket. Úgy gondolom, hogy ezt az év szép zárásának és talán a jövőre nézve biztató jelnek tekinthetjük.