Mintegy száz év után újra költ a daru (Grus grus) hazánkban!
Az utóbbi években egyre több volt az átnyaraló madár,
illetve egyes példányok, vagy párok „gyanúsan” viselkedtek. Így már várható
volt, hogy előbb-utóbb a darut is költőfajként tarthatjuk számon. Örömünkre ennek
bizonyítása nekünk sikerült!
A történet röviden:
2015. május 24-én Hencz Péter és Belső Angéla Veszprém
megyében a Marcal-völgy egy védett területén két darut figyelt meg, melyek a
területhez erősen ragaszkodtak, elég bizalmasak voltak és sokat táncoltak. A
madarak viselkedése alapján felvetődött a költés lehetősége is.
2015. május 29-én Kaufman Gábor megtalálta a pár két
tojásos fészkét egy mocsárrészben. A mocsárrész területe mintegy fél hektár, három
oldalról magasfűvű rét és legelő, negyedik oldalról egy földsávval elválasztva
egy nagyobb kiterjedésű mocsár veszi körül. A fészek ritkásan parti sással borított részen, 25-30 cm mély vízben épült. A sásállomány
ritkás, mintegy 30-50 cm-re nyúlt a víz fölé, így a fészkén ülő madár a területet
szemmel tudta tartani. A fészekcsésze sáslevelekből készült, a víz fölé kb.
20 cm-rel nyúlt. Két nagyméretű barnásszürke alapszínű, barnán foltozott tojás volt
a fészekben. A fészek a mocsárrész szélétől 30 méterre épült, innen is jól
megfigyelhető volt. Bizonyító felvételek készítése után a terület pár perc után
elhagyásra került.
A költést Kaufman Gábor és Hencz Péter bejelentette a
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak.
2015. június 1-én Kaufman Gábor az illetékes
természetvédelmi őröknek megmutatta a fészket és egyeztetésre kerültek a
célszerű védelmi intézkedések a költés sikerességének biztosításához. A fészkelés
tényét a kotlás idejére mindenképpen a lehető legszűkebb körben volt célszerű
tartani a madarak nyugalmának biztosítása érdekében. A környező területek
kaszálási és legeltetési tilalma elrendelésre került. A kotlás 4-5 naponkénti
rövid ellenőrzését tartottuk célszerűnek.
A 06.01-én, 06.06-án és 06.17-én tartott ellenőrzés során
a tojó kotlott, a párja a mocsárrész széli növényzetben őrködött. A kotló madár
a közeledő embert látva óvatosan felállt, a fészekről lelépett és a növényzet
között elosont. Fejét néha felemelve konstatálta a veszély mértékét. A fészek
megtalálásakor és az első ellenőrzéskor a fészektől eltávolodva felszállt,
későbbi ellenőrzésekkor fészek lassú megközelítése esetén csak a növényzetben
elsétált. Párja a mocsárrész széléről figyelt. Az ellenőrzések 5-6 percig
tartottak. A 06.17-i ellenőrzéskor Kaufman Gábor a fészekről bizonyító
felvételeket is készített.
A 06.24-i ellenőrzésnél a madarak a fészeknél voltak, de
a fészek üres volt. Féltő viselkedésük, a tojó sűrűn hallatott gurgulázó jellegű
hangja és a növényzetből hallható csipogás alapján Kaufman Gábor valószínűsítette, hogy
a fiókák kikeltek.
06.26-án Megyer Csabának megfigyelte a két fiókát vezető
darupárt, valamint a fiókáról bizonyító felvételeket készített.
A következő két hétben a pár a fészek közeli területen
tartózkodott, a magas növényzetben a viselkedésük alapján kövezkeztettünk a
fiókák jelenlétére.
07.10. körül a terület egy részét egy gazdálkodó
lekaszálta és a rétre lovakat tett legelni. A madarak elhagyták a fészkelőhely
környékét, 07.12-én Somogyi Csaba már nem találta ott őket. Az esetet
bejelentettük a Nemzeti Parknak.
Érdekességként elmondható, hogy a költés alatt a madarak egy
rendkívül szűk területet (1 ha) használtak, a növényzetben rejtőzködtek. Veszély
esetén felrepülve is mintegy száz méter után leszálltak, lassú közeledés esetén
felrepülés nélkül a növényzetben elrejtőztek, ahonnan szemmel tartották a
környéket. Jelenlétük a területen egyáltalán nem volt feltűnő.
Pontos helyet a pár nyugalmának biztosítása miatt nem
közöljük. A madarak a növényzet miatt távolról nem láthatók, így megfigyelésük
is zavarásukkal jár. Kérünk mindenkit, hogy a költésről csak a honlapokról
tájékozódjon, a fiókák felnevelkedéséig és a madarak eltávozásáig ne látogassa
a területet!
Köszönjük a pár védelmében tett munkát Belső Angélának, Zábrák
Károlynak, Hardi Ferencnek, Megyer Csabának, Somogyi Csabának, Fellner
Zoltánnak, Aczél Gergelynek.
Leírás és képek az alábbi honlapokon tekinthetők majd meg:
www.kaufmang.blogspot.hu
www.penyafoto.blogspot.hu
www.bfnp.hu
Hencz Péter – Dr. Kaufman Gábor
Dr. Kaufman Gábor
Július
eleje óta a madarak a terület fokozott figyelése ellenére sem kerületek elő jó
ideig. A rendkívül tagolt és változatos élőhely, a mocsarakkal váltakozó rétek,
kaszálók, kukoricások, napraforgók, kubikgödrök, a magas vegetáció nehezítették
a keresést. A kánikula miatt egyértelmű volt, hogy vízközelben tartózkodnak,
mert a fiókáknak inni kell. A terület többszöri átnézése sem járt eredménnyel,
valamint a bejátszott daruhangra sem válaszoltak a madarak. Felmerült a fiókák
elpusztulásának és a szülők távozásának lehetősége is, de végig bíztunk benne,
hogy csak rendkívül jól rejtőzködnek.
Az
időközben megfigyelésükről felröppent és leközölt hírek alaptalannak
bizonyultak.
Augusztus
15-én Aczél Gergely és Sztraka Emese talált rájuk a fészkelőhelytől 3 km-re egy
változatos állományú ártéri erdőben. Hencz Péter fényképfelvételeket készített
a szülőkről és a majdnem szülőnyi fiókákról. Augusztus végéig többen is
megfigyelték a madarakat. Az erdei környezetben a vadak váltóit és az árkokat
használták, de aranyvesszős, kutyabengés állományban is megfigyelésre
kerületek. A madarak ekkor is rendkívül óvatosak voltak. A fiókák jelentősen
felcseperedtek, de újbóli fellelésükkor még nem voltak röpképesek, azt
augusztus végére érték el.
Így nem csak a fészkelés tényét sikerült bizonyítani, hanem a pár sikeres költését is.
Így nem csak a fészkelés tényét sikerült bizonyítani, hanem a pár sikeres költését is.
A gyanúsan viselkedő pár
A fészek megtalálása: A növényzetből felreppenő daru hamarosan leszállt. A felszállás helyének közelében sikerült megtalálni a fészket
Későbbi ellenőrzésekkor lassú közeledésre a kotló madár felállt a fészekről, nem repült fel, hanem a növényzetbe sétált és onnan tartotta szemmel a közeledőt.
Ellenőrzés során készült képek.
A fészek dokumentálása közelről
A fiókák kikelése után a madarak nyugtalanok voltak, folyamatos gurgulázó hangadással nyugtatták a csibéket, melyek a növényzetből csipogtak. Az egyik madár közelről körbejárva "megnézte", hogy veszélyt jelenthetek-e, majd visszasétált a növényzetbe.
A fiókák kéthetes korában a szülők az ellenőrzéskor a növényzetben már magukra is hagyták őket és néhány kört repülve szálltak vissza a közelükbe.
Fotók: Dr. Kaufman Gábor
Darufióka (fotó: Megyer Csaba)
Darufióka (fotó: Megyer Csaba)
Darufióka (fotó: Megyer Csaba)
Augusztus végén az egyik szülő az egyik fiókával (fotó: Hencz Péter)
Epilógus:
Az év végén a két ünnep között kis csapatunk egy túrát tett a Marcal-medencében. A ködös időben nem sok madarat láttunk. Hazafelé tartva a költőhely mellett hat daru várt bennünket. Úgy gondolom, hogy ezt az év szép zárásának és talán a jövőre nézve biztató jelnek tekinthetjük.
Darufióka (fotó: Megyer Csaba)
Darufióka (fotó: Megyer Csaba)
Darufióka (fotó: Megyer Csaba)
Augusztus végén az egyik szülő az egyik fiókával (fotó: Hencz Péter)
Epilógus:
Az év végén a két ünnep között kis csapatunk egy túrát tett a Marcal-medencében. A ködös időben nem sok madarat láttunk. Hazafelé tartva a költőhely mellett hat daru várt bennünket. Úgy gondolom, hogy ezt az év szép zárásának és talán a jövőre nézve biztató jelnek tekinthetjük.
A drámai módon ránk köszöntött éghajlat változás egyik hozadéka, a költöző madarak közül némelyiknek az áttelelése itt a 45° szélességi fokon.
VálaszTörlés