Szeretnék majd néhány olyan
élőhelyet bemutatni, melyek az élővilága gazdag, mégis olyan helyeken alakultak
ki, melyekre általában nem gondolunk.
Az első bejegyzés a
szeméttelepeknek, szennyvízülepítő tavaknak szól.
Az emberi tevékenység és
életmód mellékterméke a rengeteg hulladék, ami környezetünkben nap mint nap
képződik. Ezek egy része ehető, melyet élelmes állatok
hasznosítanak. Nem csak a rágcsálókra és rovarokra (egér, patkány, csótány
stb.) kell itt gondolni, hanem számos madárfaj táplálkozási, életmód, vonulási
stb. szokását is megváltoztatta ezek miatt.
Míg korábban a varjak voltak
a szeméttelepek fő látogatói, ma már sok helyen nálunk is – a tengerparti
országokhoz hasonlóan - a sirályok veszik át a domináns szerepet. Óriási,
sokezres tömegben és számos sirályfaj jelenik meg a terített asztaloknál. A
gyakoriak mellett számos országos ritkaság is feltűnik e helyeken.
A szeméttelepek madárvonzó
hatása világszerte megfigyelhető. Spanyolországban a fehér gólyák egyre nagyobb
része szerzi téli-nyári élelmét a szeméttelepeken. Akár ezrével is táplálkoznak
itt. Ezért egyrészt számuk ugrásszerűen megnőtt, másrészt már el sem vonulnak,
hanem áttelelnek a biztos táplálékbázison. Ázsiában sokszor ragadozófajok, pl.
barna kányák, keselyűk használják ki ezeket a helyeket. A Közel-Keleten
átvonuló hazai ragadozó madaraink (sasok, ölyvek) szintén szeméttelepeken
figyelhetők meg legnagyobb számban.
Nálunk Veszprém megyében a
Balatonfűzfő melletti Királyszentistvánon található regionális hulladék-feldolgozó
és mellette szennyvízülepítő tó. Az év minden időszakában nyüzsgő élőhely. Sok
ezer sirály (zömmel dankák, de vihar, sztyeppi, sárgalábú, néha szerecsen,
hering, ezüst), vetési és dolmányos varjak, szarkák, parlagi galambok,
seregélyek szerzik itt élelmüket. Ahol sok a zsákmány, ott megjelennek a
ragadozók. Héja, karvaly, egerészölyv, vörösvércse, vándor és kerecsensólyom vadászik itt, néha kígyászölyv is látogatja a
területet. Az ülepítőtavon vöcskök, récefélék, kis kárókatonák, gémek, parti
madarak sokféle faja figyelhető meg. Olyan ritkaságok nevelik itt fiókáikat,
minta a gólyatöcs vagy a bütykös ásólúd. Az ásóludak a tótól pár kilométerre
rókakotorékban költenek, innen vezetik le fiókáikat a vízhez. Számos vonuló
ritkaság is előfordult, vékonycsőrű és laposcsőrű viztaposó, füles vöcsök, nagy
sárszalonka, citrombillegető stb. Itt mindig van mit látni, ha ritka faj nincs
is mindig, de a madártömeg ekkor is látványos.
Ezek a területek zárt
iparterületek, csak engedéllyel látogathatók. A kerítésen kívülről is
megfigyelhetők azonban a madarak egy jó távcsővel, vagy spektívvel. Így az üzem
életét és a madarakat sem zavarjuk.
Mielőtt néhány képpel bemutatom
ezt a különleges élőhelyet, meg kell köszönnöm Sz. Ernő barátomnak, hogy egyrészt
több évtizedes munkájával hozzájárult Királyszentistvánon egy „madártoleráns
szemlélet” meghonosodásához, másrészt, hogy lehetővé tette számomra a területre
való belépést.
Királyszentistváni életképek a szemétlerakóval
A szomszédos szennyvízülepítő biztonságos pihenő és táplálkozó területet jelent a madaraknak
A két terület között mindig nagy a forgalom
Pihenő sirályok az ülepítőn
Szteppi, vihar és sárgalábú sirályok különböző korosztályait is meg lehet figyelni
Néhány életkép
Nemcsak télen, hanem tavasszal és nyáron is színes a madárvilág. Nászruhába vedlő dankasirályok szedegetnek a víztükörről.
A sirályok mellett kormos és fattyúszerkő vadászik a víz felett mozgó rovarokra.
A küszvágó csér inkább kisebb halakra les.
A seregélyek rendszeresen nagy csapatokban figyelhetők meg a területen
A kis és a nagy kárókatona rendszeres vendég
Egy másik ipari tó Pétfürdő mellett, kanalasgémekkel
Karvaly osont a bokrok mellett, de hamar "lebukott". A barna rétihéja rendszeres látogató.
Rengeteg réce talál itt pihenőhelyet, ízelítőül barátrécék és átvedlő kanalasrécék novemberből
Feketenyakú vöcsök és fiókája a korábban már leírt várpalotai szennyvízülepítő tóról.
Egy ritkaság Királyszentistvánról, nászruhába vedlő füles vöcsök.
Királyszentistvánon korábban több sekély vizű tó is volt, igen gazdag madárvilággal. Bár mára ezek megszűntek, néhány régebbi kép pár évvel ezelőttről. A partimadarak közül a bíbic, kis lile, gulipán, gólyatöcs költött, a második képen látható réti cankó átvonuló rendszeres vendég volt.
A terület egyik jellegzetes költőfaja a bütykös ásólúd
A hímek heves revírharca
Zárásként egy jellegzetes tavaszi kép
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése